Vágyom egy ölelésre . Egy olyan igazi minden bánatot és félelmet elfeledtető ölelésre . Amitől elmúlik minden rossz . Amitől újra érzem ,hogy élek . És én is szerethető vagyok . Amiben benne van a gyógyulás és a jövő ígérete ! Amitől újra érzem hogy nő vagyok , szeretnék megint gyönge és törékeny…

Valahányszor azt hisszük, ismerjük a jövőt, még ha csak egy pillanatig is, az megváltozik. Néha a jövő pillanatok alatt teljesen megváltozik, és számunkra csak a következő lépés eldöntése marad. Dönthetünk a félelem mellett, hogy csak állunk ott, remegve, mozdulatlanul, a legrosszabbat feltételezve,…

Néha a fény kell…Néha a sötétség. Néha a zaj, néha a csend. Néha a szavak, néha a pillantás. Néha a bántás, néha a simogatás. Néha a közelség, néha a távolság. Néha a végtelen magasság, néha a félelmetes mélység. Mindegyik kell. A maga idejében. Mert mindennek ideje van. Mert minden bennünk van.…

Várni......Várni, de mire? Várni, de meddig? És vajon, érdemes-e?Várod a csodát! Várod, hogy bekövetkezik, várod, hogy megtörtérténik veled is mind az, amit csak kívántál, szerettél volna! Hogy teljesül végre az álmod! A sötétségben keresed azt a pici fényt, amit reménysugárnak vélsz és kapaszkodsz…

Van olyan ajtó, amit érdemes végleg bezárnod. Nem büszkeségből, gyengeségből, vagy düh által vezérelve, hanem egyszerűen azért, mert az ajtó nem vezet sehová.