Csak futok, és futok, menekülök a problémák elől. És a problémák egyre csak gyűlnek. És ha egyszer kitörnek belőlem... akkor az gáz lesz. És tudom,h így csak magamat teszem tönkre... magamnak ártok... nem másnak. Akkor miért csinálod?- kérdeznéd te... Nem tudom... talán mert nincs más megoldás... vagy nem akarom,h legyen. Mint az őrült, ki letépte láncát... Most írtam, mert így volt kedvem... de legközelebb csak akkor fogok, ha fogok tudni adni is vmit az írásaimmal... meg ha teljesen őszintén fogok tudni írni... önmagamat megnyugtató hazugságok, és a gondolatban valóra váltott vágyaim nélkül.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.