szeretőm vagy
engem a világ így szeret
várod azt, hogy megérintselek
mert remegni vágysz
és ellentmondani
de a tested szerelmet készül vallani

azt akarod, hogy figyeljek terád
magányom ködét így fúrja át
pillantásod: az a pillanat
amikor észrevetted
hogy megálmodtalak

szerelmem vagy
neked én adok nevet
és az a varázslat köröttünk lebeg
bánatot, sebet, mindent levedlek
ha megölsz is érte
én akkor is szeretlek

a kimondhatatlantól való félelem
az egyetlen szövetségesem
ha bűnös ajkamon te vagy a zsoltár
tisztább leszel, mint valaha voltál

csak keresed magad,
hogy mire vagy jó?
csak kérdezed magad
hogy mire vagy jó?
ha a szíved cserben hagy
mire vagy jó?
ha a dühöd elragad
mire vagy jó?