"És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy van
remény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel,
hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja a vállát egy megtört
léleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nem
hagyja sírni a maga körül lévőket, és aki addig nem hagy el, amíg
szükséged van rá. És ez is én vagyok: aki eltűri, hogy minden
cselekedete ellenére tőle sose kérdik, jól van-e? Miért olyan
nyilvánvaló, hogy velem minden rendben van, hogy nekem nincsenek
problémáim?... Csak egy
átlagos, szürke senki akarok lenni. Mert valójában az is vagyok."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.