Hogyan is függhetne
szeretetem attól,
hogy az, akit én
szeretek, szeret-e?
Elfogadom őt. Téged.
Őket. Azt. Elhiszem
róla, hogy él. Jó?
Nem tudom. Rossz?
Ennél mélyebbre
kell, s magasabbra.
Látom, húsa van.
Fáj neki, lélegzik,
örvend; igazi. Ez
pedig annyit tesz:
létezem én is.
Vasadi Péter
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.