...történik minden. és a minden az olyan sok, hogy nem is tudom leírni. egyrészt, mert amikor minden történik az emberrel, akkor nem jut ideje az internet előtt ülni. meg aztán, amikor megtörténik a minden, azt úgy jó elrakni bent. nem írom ide, nem írom sehova se. nem akarom, nem merem, nem tudom. csak jó. de olykor megijeszt, hogy ez a minden történik. mert...mert nem is tudom... beszélni, beszélgetni olyan jól tudok, csacsogni, csevegni, bárkivel, intellektuálisan, bután...az megy. de mondani, sőt elmondani, kinyílni, magamból adni...na az nem megy. volt, hogy tudtam, adtam, sokat, mindent, pedig...nem kellett volna annyira. sokáig ketten voltam valakivel egyedül, és megszoktam a csendet...