(inlove)Életem egy részében próbáltam megérteni,miért van az,hogy az emberek szerelemre vágynak,mégis a világ tele van magányos lelkekkel.Nem vagyunk elég jók egymásnak? Aztán rájöttem,hogy ez nem is erről szól.Végső soron minden lehetne másképp,ha sokkal jobban ismernénk saját vágyainkat. Ha felismernénk a hibáinkat,és nem homokba dugnánk a fejünket,hanem igenis szembenéznénk azokkal.Okulva belőlük és előre haladva.Ha tudnánk,hogyan kell igazán szeretni,mindenféle önzés és játszma nélkül. Ha elismernénk azt,hogy gyakran még valóban nem állunk készen egy kapcsolatra,mert még rendet kell raknunk saját magunkban. Ha megbíznánk a másikban annyira,hogy elfogadjuk a szeretetét.Ha hinnénk abban,hogy mi tényleg meg is érdemeljük mindazt a jót ,amit a szeretet fél nyújtani akar felénk. Ehelyett tele vagyunk kétséggel,félelemmel. vágyunk egy bizonyos életre,ahol megvan a szerelem,ahol közös jövőt építünk együtt.Ahol családdá érünk,és ahol egység van. Nyugodtság,meghittség és bizalom,tiszta szeretet.Tetteinkben ehelyett pedig azt mutatjuk,hogy az instant az izgalmas.A könnyű jelenti a kihívást.A felelősség teljes hárítása az egyszerűbb. Eltoljuk az igaznak érkezőt.Nincs elmélyülés ,mert abban a pillanatban behúzzuk a satuféket ,és már ott sem vagyunk.Minden ami természetesen halad a maga útján,az ránk hozza a frászt.Elcsépeljük azokat a pillanatokat,amik valódiak lehetnének,sőt azok is. 
Egy meg nem sejtett pillanatban egyszer csak valaki ott van az életünkben. Akivel jó (illetve jó lehetne) akivel játszmák nélkül is működik. Mégis elmenekülünk,pedig mennyivel könnyebb lenne szeretni.
Tűnődés azon,vajon tényleg érdekel -e minket a másik? Aztán megveregetjük a saját kis vállunkat,hogy "rendben van,lépjünk inkább tovább,mert ez túl sok lenne nekünk"....
És a kör tovább folytatódik.
Esélyt sem adunk a boldogságra.Esélyt sem adunk önmagunknak az életre.Esélyt arra,hogy valami valódi kerekedjen ki az egészből.Megvétózzuk az életet,mert okosabbnak gondoljuk magunkat annál,hogy átengedjük az irányítást. Pedig,ha csak egy percre megállunk,akkor észre vesszünk azt,hogy nincsenek véletlen találkozások.Hogy üzenettel érkeznek az életünkbe ezek az emberek.Talán pont azért,hogy felnyissák a szemünket arról,hogy végre itt van az ideje annak,hogy szeressünk, hogy szeretve legyünk!!!!!❤