Égi szeretteimhez   Ti, akik csillagok útján jártok, szerető szívvel emlékezem rátok. Életemből felidéztek Sok emléket: meseszépet. Amikor én gyertyát gyújtok, gondolatban velem vagytok. Gyertya lángja égig emel, körbefon, és fénnyel öle

Annyira elbeszélünk egymás mellett, annyira tombol bennünk a szeretethiány, hogy egy jó szóért képesek vagyunk belemászni a legnagyobb hülyeségbe is. Eladjuk a lelkünket hazugságokért. A végén pedig megehetjük, amit főztünk. Van értelme? Nincs. Úgyhogy megéri szépen a fenekünkön maradni. És…

"...mert angyal vagy te, s én csak por a szélben, egy könnycsepp a magány tengerében ... arra kérlek bocsáss meg nekem! Ha könnycsepp lennél sosem sírnék, nehogy elveszítselek..."

"Néha az ember az hiszi, hogy jön majd valaki, aki magával hoz egy másik világot...Aztán rájössz hogy ő is ezen a Földön él....Pedig pont ez a lényeg...Hogy jöjjön valaki, aki ezen a Földön él...És hozzon el egy világot....De ne egy másikat, hanem ezt....A miénket...Csak kicsit másképp....Jöjjön…

"És lám, ez vagyok én: egy lány, aki elhiteti a haldoklóval, hogy vanremény, aki megtanít egy felnőttet nevetni, és elhiteti a gyerekkel,hogy léteznek csodák. Aki bármikor odatartja a vállát egy megtörtléleknek, aki akkor is mosolyog, ha mások mosolyognak rajta, aki nemhagyja sírni a maga körül…

Hazudni rossz, legalábbis ezt tanítják, állandóan, születésünktől: az őszinteség a legjobb út, az igazság felszabadít, a hazug ember és a sánta kutya esete, meg hasonlók. De sajnos néha muszáj hazudni. Azért hazudunk magunknak, mert az igazság nagyon fáj. Mindegy, mennyire próbáljuk tagadni, nem…

"Tegyél rendet az életedben. Nem azt mondom, hogy mindent és mindenkit dobj ki, de nézz körül alaposan, söpörd ki az oda nem illő dolgokat. Ami visszahúz, ami leural, ami könnyet csal a szemedbe, azt ne tartogasd, ne akarj rá nézni minden nap csak azért, mert megszoktad, hogy ott van, és úgy…