Cryin' won't help you.

Mielőtt elindulsz a nagy útra , elmondom neked hogy amíg csak élek, mindig a barátnőd leszek.. A távolság mi közöttünk áll nem gátolhat abban, Hogy ott legyek majd nálad, ha bármiféle baj van. Te is gondolj rám és ne feledj, emlékezni rám, és mindig jusson az eszedbe, a…

' Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le…

...tébolyodott ez a világ, s benne ÉN egy hülye bolond, ki azt hiszi összerakhatja újra, mi törött darabokra hullott...

" Jó néha sötétben a holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni. Jó néha fázni,a semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni. Tele szájjal enni,hangosan szeretni, Jó néha magamat csak úgy elnevetni. Sirni ha fáj,remegni ha félek, olyan jó néha érezni,hogy…

"Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza ahonnan…

Azt mondjuk szeretjük a virágokat, mégis letépjük őket. Azt mondjuk szeretjük a fákat, mégis kivágjuk őket. És az emberek még mindig csodálkoznak, amikor valaki fél, mert azt mondják neki, hogy szeretik.  

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon,…

…Az élet megtanított arra, hogy mikor harcoljak valakiért, és mikor álljak félre, ha én nem szeretek, vagy ha engem nem szeretnek. Megtanított arra is, hogy mikor a legfontosabb döntéseket hozom, hogy döntsek jól. Azt is megmutatta, hogy sok embert elvesztek, és sok embert el kell…

Aki a hátán fekve sír, annak a fülébe csorognak a könnyei...  

Csak így megy ez. A magányt ismerem, Innen s túl vagyok szinte mindenen. Lassan elfogyok, csak, hogy több legyek. Vagyok, nem vagyok – kurva reggelek, durva nappalok – vagyok, nem vagyok. Korán ébredek – rövidebb napok.…

"Aki egyszer már veszített, úgy igazán, vérre menően, az nem könnyen kockázat újra. Aki egyszer már adott, mindenestül, önmagából egy jókora darabot, az nem tékozol újra. Ha gyengülsz, magadra maradsz. Erőd még inkább elhagy. Erőddel pedig mosolyod, lényed. Lassan a többiek…

Mosoly, ami fontosabb, mint más, Öröm, amit másban nem találsz. Fiatal a szíve, Mégis mennyi szépet hord. Amikor csak játszik és nevet, Csoda, amit kérni nem lehet. Elmondani félek, Elhallgatni miért kell: Jó, hogy élsz, Megadsz mindent, És így teljes lett az életem, Hisz…

Azt mondják az elküldetlen levél többet mond az elküldöttnél. Az ember általában szerez magának egy dobozt vagy gondolatban kialakít egyet, ahová száműzhet mindent. Elraktározhatja azokat a dolgokat, amik gátolják abban, hogy tovább lépjen vagy, hogy új életet kezdjen. Egy…

"Hol van az a lány?Az, aki pirulva ment a buliba, ott lesz-e a fiú.Aki nagyokat trécselt a barátnőkkel és minden jó buliban benne volt.Az, aki szorgalmasan készült az érettségire, izgult a felvételi előtt, magolt a záróvizsgára, aggódott, megkapja-e az állást.Az aki szép ruhákat…

Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok…

Csak futok, és futok, menekülök a problémák elől. És a problémák egyre csak gyűlnek. És ha egyszer kitörnek belőlem... akkor az gáz lesz. És tudom,h így csak magamat teszem tönkre... magamnak ártok... nem másnak. Akkor miért csinálod?- kérdeznéd te... Nem tudom... talán mert…

Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami…

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a…

"És nincsenek már gazdag sorok én is koldus vagyok éhség sem mardos szomjam sem végzetes mégis a szárazság mi tönkretesz sirhatnék talán megmaradnék mint álom darabb mi visszatér de leszükül a tér üres lesz a cella majd csak a csupasz bör marad. annyi ránc, mind 1 régi…

Kommunikációs zárlat van a nemzedékek között. Hatalmas lakat lóg az ajtón, amelyen be szeretnénk menni,a kulcs pedig elveszett. Két megoldás kinálkozik: vagy tolvajkulcsot keresünk, vagy leverjük a lakatot. Nekem egy harmadik megoldás lenne szimpatikus. Nevezetesen az, hogy elöbb…

A legszörnyűbb, mikor tépnéd ki magadból, és kaparod és harapod és marod és szakítod és sikítasz... és rájössz, hogy nincs semmi. Nincs mit kitépned. Csak te vagy. Saját magadat emészted el.. Nem más emészt. Nem a szerelem égeti fel a szíved, hanem te. Nem a féltékenység…

"Tudod az emberk sokszor kiáll valakiért,valamiért, de leginkább olyankor, ha nincs vesztenivalója.Aztán egyszer történik valami, ami bántja az igazságérzetét,de a kiállás választás elé állitja. Ha megteszi, elveszitheti az,ami fontos neki. Egy ideig gyáván lapul,aztán arra…

"Zuhanok. Levágott szárnyaim hiába mozgatom. Van alja ennek a szakadéknak? Melyik a kisebb fájdalom: örökké zuhanni vagy iszonyatosan nagyot koppani? Egykutya. Szerintem."

A fájdalomnak sok formája van...egy kis szúrás, egy kis nyomás, a fájdalom amit minden nap átélünk. És ott van az a fájdalom amit nem mellözhetünk. Amikor a fájdalom olyan erös hogy minden mást elnyom. Ami mellett minden háttérbe szorul...amig végig nem gondoljuk, hogy milyen…

Kulcs a túléléshez: a tagadás. Letagadjuk hogy fáradtak vagyunk. Letagadjuk mennyire félünk. Letagadjuk hogy mennyire fontos hogy sikeresek legyünk valamiben, de legföképpen, letagadjuk hogy tagadunk. Csak azt látjuk amit látni akarunk.Azt hisszük amit hinni szeretnénk. És…

"Amit nem mondhatsz el senkinek, Az bent a csendben nagyra nő. Nyálkás pókhálót fon köré És gonddal őrzi az idő. Hinnéd,hogy meghalt, bábja elveszett, De álom pillangói kísértenek, Mint a szörnyű szép szavak, Amelyeket nem mondhattál el senkinek..."

Azt mondod: szép a lelkem... Pedig csak egy tarka üveggolyó. Benne ezer szín keveredik. Kemény, de ha elejted... Milliónyi szürke darabra törik.

Két szóval elmondhatom, amit az életről megtanultam: megy tovább...

Az embereknek vannak hegei mindenféle szokatlan helyeken. Mint valami titkos térképe saját multjuknak, mint régi sebeik táblázata.A legtöbb sebünk begyógyul csk egy heget hagyva maga után. De némelyik nem...MI a rosszabb? ujsebek amik szörnyen fájnak...vagy a régiek,amiknek rég meg…

Az alapvető bizonytalanságok, az alapvető félelmek és a többi régi seb csak tovább nő velünk. És amikor azt hisszük az élet és a körülmények kényszeritenek minket, hogy egyszer s mindenkorra felnőtté váljunk akkor újra előáll valami olyan amit nem vársz, amire nem vagy…